Fehérvárcsurgói Római Katolikus
Egyházközség Honlapja

Az egyházközség története

Hírek

A Római Katolikus Egyházközség története

Csurgó első okleveles említése 1236-ból ismert. A régészeti, műemléki feltárások adatai szerint, a román kori templomot is ez idő tájt alapították, amelynek egyenes záródású szentélye arra utal, hogy a tatárjárás előtt építették. A török hódoltság alatt Isten háza rommá lett, tető nélkül maradt, csak a falai álltak, szélnek s baglyoknak volt tanyája.

1685-1687 között református telepesek jöttek csurgóra, és használatba vették a romokban levő templomot. Mindjárt nekiláttak a romos épület helyreállításának. Hochburg Katalin grófnő 1748. november 20-án Sándor József harmincadost utasítva visszaveszi a templomot a reformátusoktól, s azt a középkori birtokosok, a római katolikus hívek kezére juttatja. Kérésére Dravecz József pázmándi esperesplébános kiengesztelési szertartásban részesítette a templomot, majd november 25-én Szent Katalin tiszteletére szentelte fel. A templom fenntartását részben a hívek, részben az uradalom biztosította.

1777-ben Mária Terézia megalapította a Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegyét, melynek területét a veszprémi egyházmegyéből szakította ki. Csurgó is kivált a veszprémi püspök joghatósága alól, s a csákberényi plébániától átkerültek a mindenkori bodajki plébános fennhatósága alá. A már-már életveszélyesnek minősített templomot a földesúr költségén helyreállították, azonban a híveket már nem tudta befogadni, szűknek bizonyult.

Egyházmegye

Templom történet, látogatás

Ajánlott oldalak

Egyházközség története

Ügyintézés

Plébánia Hivatal Plébános

Keresztelés; Elsőáldozás

Hitoktatás

Bérmálkozás; Házasságkötés

Bibliacsoport

Stóladíjak

Képviselőtestület

Temetési szertartás

Képviselőtestületi ülések

Temető

Dokumentumok

Egyházközségi hozzájárulás

Karitász csoport

Pályázatok

Hittanos játszóház

Képek

 

A XIX. század első felében már a hívek is szorgalmazták kicsiny templomuk bővítését. Viszont az 1820-as években bekövetkezett gazdasági visszaesés negatívan érintette a jobbágygazdaságokat, mind nehezebb körülmények között éltek, így a templom bővítése is elmaradt. Ugyanakkor a katolikus iskola épülete is nyomorúságos állapotba került. 1867-ben Károlyi György megkötötte jobbágyaival a jobbágyok felszabadításáról szóló úrbéri egyezséget. Ezzel hozzájárult a földművelésből élő családok anyagi biztonságának megalapozásához, közvetve pedig elősegítette a katolikus egyházközség gazdasági megerősödését is. Ennek bizonyítéka, hogy 1867-ben megkezdték az új katolikus iskola építését, melyet 40 fiú és 39 leány látogatott. Az első világháború előtti esztendőkben tovább gyarapodott az egyházközség, gróf Károlyi József személyében nemcsak elkötelezett hívőre, hanem gondos támogatóra is találtak.

Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök 1921-ben a fehérvárcsurgói egyházat plébánia rangjára emelte. A plébánia élére Pintér György került, aki a közéletben is jelentős szerepet töltött be, a római katolikus kör elnökeként szervezte a gazdasági világválság idején az arra rászorultak segélyezését, a közművelődés terén is szerepet vállalt, felkarolta a katolikus kör színjátszó csoportjának tevékenységét. Több mint két évtizeden át volt plébános Fehérvárcsurgón, az ő kormányzata alatt készült el a keresztelőmedence, az első világháborúban elvitt harangokat 1924-ben pótolták. Közadakozásból készítették el a Jézus Szent Szíve és a Magyarország Nagyasszonya tiszteletére felszentelt harangokat. Az orgonát 1937-ben újították meg.

Gróf Károlyi Gyuláné született Pálffy Geraldine grófnő 1893-ban a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek részére zárdát építtetett és óvodát létesített, az elemi tanulmányokra felkészítő intézmény felekezeti hovatartozás nélkül fogadta be a gyerekeket. 1910-ben a zárda épületében római katolikus leányiskola kezdte meg működését. 1926-ban a vincés nővérek távoztak a zárdából, az óvoda és a zárdai iskola vezetését a székesfehérvári szatmári irgalmas nővérek vették át és vezették 1941-ig. A második világháborút követően kiépülő kommunista diktatúra előbb az egyházi iskolákat államosította, majd a hitéletet, a híveket és a papokat egyaránt üldözte. A nehéz esztendők alatt Rajna Gyula és Biczó József látták el a plébánosi teendőket. Rajna Gyula elévülhetetlen érdeme a római katolikus templom műemléki felújításának szorgalmazása. Az 1960-as évek elején megvalósult régészeti és műemléki feltárás, majd az azt követő helyreállítás révén megújult a templom, a XIII-XIV. századi építészeti elemek láthatóvá tételével középkori falusi templomaink egyik ékessége lett az épület.

Biczó József 1965-től plébános Fehérvárcsurgón, ahol 1986-ig szolgált.

1986-tól- 1991-ig a plébánosi teendőket Gerendai Sándor plébános látta el.

1991-től 1992-ig a plébános Szulik Béla volt.

1992-től a mindenkori bodajki plébános látta el a papi teendőket. 1992-től 2008-ig Molnár Károly espesres volt a község plébánosa.

Majd 2008 augusztusától 2010. augusztusáig Horváth József bodajki plébános látta el a papi feladatokat.

2010. augusztusától jelenleg a plébánosi teendőket a magyaralmási Nagyboldogasszony plébánia látja el, a plébános Gerendai Sándor helyettes esperes.

A rendszerváltozás utáni másfél évized alatt megújult a hitélet, napjainkban 1200 főre tehető a római katolikus hívek száma.